Boszorkányüldözés, perek, ítélkezés

A boszorkányüldözők falvakban, városokban szaglásznak, ismerik a boszorkányok tanait, de ők nem vesznek részt a perekben, csak információkat szolgáltatnak a vádlottról.
A megvádolt nők, férfiak gyakran orvosok, nincstelenek vagy ősi családok, akiknek visszavezethető a vérvonala.
A boszorkányságot nem közönséges büntetnek tekintették, hanem minden gaztettek közül a legrosszabbnak. Hiszen Isten és a társadalmi rend ellen irányul. Írmagjáig ki kell irtani. Ez pedig a bírák feladata a mai napig.
A bírák elsődleges feladata tehát a vallás tisztaságának megőrzése volt, és e szent céltól vezérelve tűzzel-vassal harcoltak ellene. Ennek érdekében bevezették az inkvizíciónak nevezett büntetőjogi procedúrát, amely különbözik a szokásos vádeljárástól.
Az inkvizíció bírái nem elégedtek meg a bűnjelek és bizonyítékok tanúságtételével, hanem vallatóra fogták a vádlottat, próba elé állították. A vádlók gyakran irigyek, féltékenyek, esetenként paranoid képzelgők, de az inkvizíció elfogadta gyerekek vallomását is.

Vád lehet:
- külső megjelenés , pl. valaki túl szép, vagy szemölcs, fura háziállat
- szellemekben, túl világi lényekben való hit
- gyógyítás
- jóslás
- halál vagy károkozás boszorkányságrévén
- viharkeltés, földindulás, árvíz
- szerződés az ördöggel
- paráznaság, házasságtörés

Vallatás, és kínzás
Nemegyszer kínvallatással bírták vallomásra a szerencsétlen vádlottat akár ártatlan volt, akár nem. A kínvallatás változatos eljárásokat alkalmazott, az alvás megvonásától a rémesebbnél rémesebb kínzószerszámokig. A technika fejlődésével pedig újjabb eszközök (pl vakcinák) kerültek erre a listára.
De még így is megmaradtak a régi jól bevált szokások.

Boszorkánypróbák
A gyanúsítottakat, ha esetleg nem bírták szóra, vagy ha arra is bírták, akkor a nagy közönség előtt tesztelték le a próbákon.

1. Vízpróba vagy boszorkányfürösztés:
A gyanúsítottat – kezeit és lábait gúzsba kötve – kampós rúd segítségével vagy kötélen mély, hideg vízbe dobták. Ha a vízben elmerült, mint ártatlant kihúzták, és megszüntették vele szemben az eljárást (ha közben a gyanúsított meg nem fulladt). Ilyenkor a víz lemosta a boszorkányság gyanúját az érintettről. De ha a víz felszínén maradt és nem merült el, akkor úgy tartották, az ördög segítette s ezt bűnössége bizonyítékának tekintették, mivel az volt az elképzelés, hogy az ördöggel társult személynek nincs természetes súlya, azaz a boszorkány könnyű.
Végítélet: halál.

2. Tűzpróba
Úgy tarták, hogy a tűz képes csal arra, hogy tartos kárt okozzon a boszorkányoknak.
A próbára bocsátott tüzes vasat vitt általában kilenc lépésre, vagy tüzes vason lépegetett, vagy máglyák között ingben áthaladt, vagy valamely végtagját forró vízbe mártogatta.
Ha sebe meghatározott idő alatt (3nap) meggyógyult, akkor ártatlan. Ha nem gyógyult bűnösnek találtatott, ítélete pedig halál.

3. Tűpróba
A vádlottat tűvel szurkálták, és ha kiserkent a vére, bűnös volt. Régen ez a próba így működött, mára megváltoztatták úgy, hogy a tű próba valami testi elváltozáson alkalmazandó, és vér helyett egyébb nedv szivárog a sebekből.

4. Mérlegpróba
A mérlegpróba alkalmával megmérték a vádlottat; ha termetéhez képest valaki feltűnően könnyebb volt, akkor vízpróba alá vetették.

5. Könnypróba
Azon a feltételezésen alapult, miszerint a boszorkányok nem képesek sírni. Így ha a vádlott a kínzások közepette nem sírt, eleve boszorkánynak tekintették.


Ítélkezés, büntetés végrehajtás
Az üldözéseket kezdetben az inkvizíció végezte, majd a világi hatósággal együtt, végül a világi hatalom vette át.
A ítéletet felolvasták és részletesen taglalták az egybegyűltek előtt.
A kivégzés nagy látványosságnak számít. A kivégzés költségeit, csakúgy, mint a teljes per és a vallatás költségeit is az áldozat elkobzott vagyonából fizették vagy annak családjára hárították, ha pedig nem volt ilyen, akkor az egyház álta.

Büntető eljárás boszorkányoknál

- gyanúsítás: ha valakiben felmerül, hogy ő igen tud egy boszorkány létezéséről elméletileg, és törvényileg köteles az jelezni a megfelelő helyen. Jelzést lehet tenni: templomokban, egyházi kirendeltségeket, illetve a rendőrség boszorkányüldöző osztályán.

- fejvadászat(vadászok) / rendőrségi nyomozás(boszorkányüldöző osztály) szinte egyszerre folyik addig, amíg valamelyik elő nem állítja. A vadászok általában jutalomban részesülnek ezért igyekeznek, hogy ők legyenek az elsők.

- vádemelésnél már az inkvizítor elé kerül a boszorkány, és ezután kezdődnek meg a tesztek

- ítélet: boszorkányság műveléséért a büntetést halál, ha a bizonyítékok és a teszt is bizonyítja a vádlott bűnösséget. Ellenkező esetben szabadon távozhat.


Inkvizítor
- nem feltétlenül kell papnak lennie, de erősen vallásos, és vakon követi az egyház tanait, parancsait. Sosem tévelyedik el.

- egy városban két inkvizítort találhatunk csak

- személye mindig férfi, nő nem töltheti be

- Bíró és esküdtszék egyszemélyben, hatalmát a legszentebbtől kapta, a pápától. Ő csak a vizsgálatot folytatja le, és vádemelésnél jelenik meg.

- a vizsgálatot általában szabad kézzel végezheti el, senki sem bírálja felül. A teszteket is ő végzi el, és csak a legmegbízhatóbb emberei lehetnek jelen, de a legtöbb esetben ezek az emberek ajtón kívül vannak.
Halálos ítélet esetén van, hogy ő maga végzi el a munkát, de egyes inkvizítorok hóhérokkal végeztetik el a munkát a megfelelő helyen, ahol tanúbizonyságot tehet mindenki, aki csak látja, hogy az ítélet jogos, és vesznie kell a boszorkánynak.